Szeretni kéne...

Szeretni kéne egy kicsit,
Szeretni kéne valakit.
Szemébe nézni, kezéhez érni,
Szeretni kéne egy kicsit.

Táncolni kéne egy kicsit,
Keresni kéne valakit.
Karomba zárni, egekbe szállni.
Táncolni kéne egy kicsit.

Mulatni kéne egy kicsit,
Vidámmá tenni valakit,
Kedves szavakkal, bolondos dallal,
Vigadni kéne egy kicsit.


Szövegíró: Szenes Iván
Zeneszerző: Kovács Kati
1980

Válasz

A régi ház körül...

Sok jó barát lassan kidől már a sorból,
Öregszenek már a fák az udvaron.
Szegény anyám kontya lassan őszbe fordul,
Telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem.

A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot.

Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát.
Elém kerül minden kedves ételem.
Míg én eszem, az ő arcán van a hála,
Mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála.

A régi ház körül élni kezd minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
Egy kisgyerek dereng emlékeimben,
Egy kisgyerek, ki már nem én vagyok.

Az állomás olyan modern, mint az élet.
A vonatból búcsúcsókot szórok én.
Szegény anyám most még mosolyogni próbál,
Majd elmegy ő, s mint az eső, ömlik a könnye.

A régi ház körül csendes lesz minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Bezárja jó anyám az ablakot.
A régi ház körül öregszik minden,
A gyorsvonat velem tovább robog…

Válasz

Menetjegy...

Refr:
Nem kell nekem,
Nem kell nekem
Nem kell nekem,
Nem kell nekem,
Nem kell ilyen utazás!

Csúf, csúf éj, már semmit ne ígérj!
Szomorú a csend, a bánat elkísér,
Huu-húz, a sok emlék hozzád visszahúz.

Búcsúzz el, mert mennem kell.
Zakatol a szívem, igy nem hagyhatlak el,
Huu-húz, a sok emlék hozzád visszahúz.

A bánat vonatán a könny a társ.
A végtelen a végállomás.
De nem felejtlek el, ne kérjed.
Nem látsz talán soha már.

Refr.:
Nem kell nekem,
Nem kell nekem
Nem kell nekem,
Nem kell nekem,
Nem kell ilyen utazás!

Csúf, csúf éj, már semmit nem ígér.
Dübörög a csend, a bánat elkísér,
Huu-húz, a sok emlék hozzád visszahúz.

Még visszahúz…
Hmmm…
Huu-húz, a sok emlék hozzád visszahúz.


Ám a könnyeimet már nem szégyellem,
Hisz másokkal is történt ilyen,
Oh, de ilyen bolond én nem voltam még.
Nem látsz talán soha már.
Nem, nem…

Refr.:
Nem kell nekem,
Nem kell nekem
Nem kell nekem,
Nem kell nekem,
Nem kell ilyen utazás!

Csúf, csúf éj, már semmit ne ígérj!
Szomorú a csend, a bánat elkísér,
Huu-húz, az emlék hozzád visszahúz.

Még visszahúz (nem kell nekem, nem kell nekem, huu)
Az emlék vissza-visszahúz
Nyújtsd a kezed (nem kell, nem kell, nem kell nekem)
Hát megyek, ó, ó, megyek eeeeeeel.
Hozzád visszahúz
Az emlék vissza-visszahúz…

Válasz

A szerelem

Oly gyorsan száll a nyári szerelem,
Mint a madár, én mégis követem
Ne siess még, az ősz is a miénk
Már fészket rakott idebenn a szívemen ez a szerelem

Ne repülj el kérlek, maradj velem végleg
Nélküled minden percem oly sivár
Te jelented nékem a napfényt fenn az égen
Melletted nem kell semmi már

Nem bánom én, ha sírok érted
Nem bánom én, csak féltlek téged
Nem kérdem én, hogy meddig tart még
Nem kérdem én, csak mindig itt légy

Oly lassan jár az óramutató
Úgy hiányzik néhány kis buta szó

Idegesen várlak, más karjában látlak
Megőrjít engem ez a némaság
Lennék bár az árnyék, csak utánad járnék
Oly nehéz várakozni rád

Nem bánom én, hogy sírok érted
Nem bánom én, csak féltlek téged
Nem kérdem én, hogy meddig tart még
Nem kérdem én, csak mindig itt légy

Elmúlt az ősz, a tél, s a tavasz már
És a miénk újra a nyár

Válasz

Elsodorhat messze a szél...

Jön egy furcsa szél, szívedig elér
Észre sem veszem, tőlem már el is mentél

Jön egy furcsa dal, egy hosszú barna haj
S ki tudta, az sem tudja többé, mit is akar

Ez a baj (4x)

Amíg hallgatok, sosem tudhatod,
Merre járnak itt belül a gondolatok

Időnk elszalad pár rövid perc alatt
Használjuk ki hát, amit a pillanat ad

Egyszer elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

Elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

Hihetsz még nekem, s én nem kételkedem
Addig, míg a válladon a két kezem

Amint elveszem, messze vagy nekem
Maradj velem néhány percig, kedvesem

Higgy nekem (4x)

Te azt mondod, hogy jó, én azt mondom, hogy nem
Mit megálmodtunk, abból nem lesz semmi sem

Időnk elszalad pár rövid perc alatt
Használjuk ki hát, amit a pillanat ad

Egyszer elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

Egyszer elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

instr.

Egyszer elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

Elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó
Súgj néhányat addig is még
Amíg jó, amíg jó, amíg jó
Amíg jó, amíg jó, amíg jó

Egyszer elsodorhat messze a szél
Hová nem jut el a szerelmes szó...

Válasz

Veled bármikor szívesen!

Refr.:
Üzenem, hogy szép a világ,
Nagyon számítok rád,
Üzenem, hogy szép a világ,
Sokat gondolok rád.

Veled bármikor szívesen
Összekötözném az életem
Neked elhiszem, hogy szép a világ,
Nagyon hallgatok rád.

Gyere beszélgessünk hajnalig,
Miért ne tennénk, hogyha jólesik?
Csak addig maradunk, míg alszik az ég,
Vagy azt nem mondod: elég.

Miért ne beszélhetnénk bármiről?
Mesélj valamit a régiről,
Nehogy elsodorjon messze a szél,
Bolond, ki egymaga él!

Refr.

Én a szerelemben nem hiszek,
De előfordul az, hogy tévedek,
Mert mostanában olyan más a világ,
Sokat gondolok rád.

Gyere, forgasd fel az életem,
Miért ne tennéd, hogyha jó nekem?
Felesleges ide bármilyen szó,
egyedül semmi se jó, de jó, de jó!

Refr.

Játszunk addig, amíg játszhatunk,
Senkit nem zavar, hogy álmodunk,
Mert:
Nekünk már semmi sem árt, nem árt, nem árt

Kis barátom mondd, mire vársz?
Pont a start gombon állsz,
Íme itt egy új szerelem,
Mondd, kis barátom, most mi legyen?

Nem tudom, kell-e nekem,
Bár ha neked jó, nekem jó!
Legyen ez az útravaló:
Ha neked jó, nekem jó!

Kell valami, ami új, ami más, ami jó,
Ami nagyon jó!

Válasz

Álmodj kiskölyök...

Nem vagy már gyerek,
Rád sem ismerek,
A sok tündérmesét úgy unod.
Van már, kit imádsz,
És mindent megbírálsz
A külvilággal sokszor szemben állsz


Álmodj, álmodj, kiskölyök,
A körforgás örök,
Te is változol!
Van már, kit szívdobogva vársz,
Ha látod, mennyben jársz,
Nagy érzelmekkel vívsz csatát.


Fáj, hogy nem vagy gyerek már
A múlt, mint léggömb száll
Száll tovább
Én most már nem megyek veled,
Mert más fogja kezed.
Hát elengedlek, menj tovább.


Nem vagy már gyerek,
Az első könnyeket,
Elmosta egy még szebb kaland.
Túlélted, mint más
Az első csalódást,
Az álmok hoznak majd vigasztalást.


Álmodj, álmodj kiskölyök,
A körforgás örök,
Te is változol!
Most, hogy már más fogja kezed
Én nem megyek veled,
Hát elengedlek, menj tovább!


Fáj, hogy nem vagy gyerek már
A múlt, mint léggömb száll
Száll tovább
Én most már nem megyek veled,
Mert más fogja kezed.
Hát elengedlek, menj tovább.


Álmodj, álmodj kiskölyök,
A körforgás örök,
Te is változol!
Én most már nem megyek veled,
Mert más fogja kezed.
Hát elengedlek, menj tovább.

V. Cosma: Házibuli dalszöveg magyarul...

Válasz

Egy hamvas arcú kisgyerek...

1. Egy hamvas arcú kisgyerek
Nem ismeri az életet,
Mi bármit mondunk, hisz nekünk,
A példakép az életünk.

2. De mit gondol, ha mással lát,
Ha rádöbben, hogy elhagytál,
Ha megkérdezi, mit felelsz,
Hogy minket többé nem szeretsz?
Csöpp szíve megremeg, nem érti meg.

R. Nem akarom, hogy így legyen,
Nem engedem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem!

3. Ha elragad a képzelet,
Én mindenkitôl féltelek,
A mindenünk egy kis gyerek,
Őt cserben hagyni nem lehet.
Ha mégis megteszed, elvesztheted.

R. Nem akarom, hogy így legyen,
Nem engedem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem!

4. Mert biztos sírni fog, ha elhagyod,
S nem leszünk soha boldogok, te is tudod,
Sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem.
Ugye nem hagyod el, ugye nem hagyod el
Sohasem, sohasem, sohasem?

Válasz

Jaj, de hideg van!

Napfény télen későn ébred,
Korán le is száll
Nagyon hideg van!
Jaj, de hideg van!
Az éjjel és a holdfény,
mint egy fagyos páncél borul rám
Nagyon hideg van!
Jaj, de hideg van!
Néhány jó szó sokat tenne,
Bár a párom velem lenne,
Végre újra boldog lehetnék!

Refrén:
Mit ér a nagy szerelem,
Ha nem vagy itt sohasem,
és én csak álmot szőve
várok mindig rád.
Színpompás rózsalevél,
letörve nem sokat ér,
Így élek én is Tőled távol
nem is látsz,
mit ér a nagy szerelem,
ha máshol jársz!

Az elfáradt kis pillangó is
gyorsan tovább száll
Nagyon hideg van!
Jaj, de hideg van!
Nyíló rózsák, színes szegfűk helyett
kéklő havat látsz
Nagyon hideg van!
Jaj, de hideg van!
Tűző nyári napfényt várok,
És a télben árván állok,
Oly jó lenne egy kis melegség!

refrén

Válasz

A festő és a fecskék...

hosszú nappalokon s éjszakákon át
feküdt betegen egy szőke hajú kislány
a kislányhoz egyszer egy látogató jött,
aki egy festményt hozott magával a karján

elmondta a kislánynak hogy ezt a képet ő festette régen
festett még sokat, mégis ez a legkedvesebb
és ezért ezt az egyet bárki is kérte tőle sosem adta el
pénzzel nem tudta ezt megfizetni senki

egy hírt hallott egy barátjától
egy szomorú kisleányról
s elhozta a festményt az ára csak egy mosoly,

a kislány erre csendes szóval így válaszolt,
"nagyon köszönöm a képet s azt hogy ily kedves volt
de a festményéért kár,
hisz örömet e kép számomra nem sokáig jelent már
az időm lassan lejár,

mert mióta sorsom így az ágyamhoz köt,
csak a fecskefészket figyelem az ablakom előtt
s mikor elszállnak a fecskék a hajnalt többé sosem látom már"

a festő sajnálta, hogy műve ennyit ér,
elment s elvitte a csodálatos festményt
s csak arra gondolt vajon mit tegyen,
hogy a fecskepár még télen is ott őrizze a fészkét

a kislány elfeledte gyorsan őt
s nézte az ablakon át azt a karcsú fecske párt
a szemközti ház ereszére hó hullott már
el is repült messze délnek minden vándormadár

távol jártak mind a fecskék
de az a kettő itthon maradt őrizni a fészkét
s a kislányban a reményt
és egyre jobban hitte el sem szállnak talán

lassan meggyógyult és egy napon már lábra is állt
és az első rövid útján
ott lenn a havas utcán
a fecskefészket nézte meg a szemben lévő ház falán
és akkor jött csak rá, hogy festve van a fecskepár!

Válasz